Wass Albert első budapesti köztéri szobránál emlékeztek az 1998. február 17-én elhunyt erdélyi magyar író, költő, irodalmunk kiemelkedő alakjának életére és munkásságára a Rákosmentiek.
A megemlékezésen jelen volt Horváth Tamás, Rákosmente polgármestere, dr. Bakos András és dr. Füzesi Péter alpolgármesterek, Dunai Mónika, Rákosmente országgyűlési képviselője, Szabó Tiborné, Hatvani Zoltán, Timmel Ede és Virág Mihály, valamint Vaskó Mária önkormányzati képviselők.
Az ünnepi műsort Dr. Tanka László nyitotta meg, aki beszédében végigjárta Wass Albert életének és munkásságának főbb állomásait, valamint meghatározó eseményeit.
Ezt követően Fresh Gábor, az Ascher Oszkár Színház tagjának előadásában Wass Albert verseket hallhattak a jelenlévők, majd Kovács Krisztina az író néhány versét gitárkísérettel adta elő.
A koszorúk és a megemlékezés virágainak elhelyezése után a Szózat és a Székely himnusz hangzott el Kovács Krisztina előadásában.
A rendezvény záróeseményeként a Wass Albert-szobor mögötti cseresznyefa helyére Rákoskert önkormányzati képviselőinek –Hatvani Zoltán és Timmel Ede –támogatásával két új gömbjuhar facsemete került elültetésre.
A Rákoskerten található Erzsébet körút és Pesti út sarkán kialakított közteret 2011-ben nevezte el Wass Albert térnek a kerület Képviselő-testülete.
További képekért kérjük keresse fel Rákosmente Önkormányzatának Facebook-oldalát!
Ki volt Wass Albert?
Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.
A magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja; a hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást se venne róla, miközben mások a legnagyobbak között emlegetik. Masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte mind Erdélyben, mind Magyarországon. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül. Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. A kolozsvári népbíróság 1946. március 13-án távollétében – apjával együtt – „háborús bűnökért és gyilkosságért” halálra ítélte, a rehabilitációra tett kísérletek nem jártak sikerrel, legutóbb a romániai Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék utasította el a perújrafelvételt 2008 tavaszán.
Nicolae Ceaușescu zsarnoksága éveiben Romániában betiltották a könyveit, 1985 őszén pedig értesítést kapott az Interpoltól, hogy a „Kárpátok Géniusza” diplomatának álcázott Securitate-ügynököket küldött át az Amerikai Egyesült Államokba washingtoni nagykövetségük és clevelandi konzulátusuk mellé. Az értesítés szerint
„Ezeknek egyik feladata az, hogy engem eltegyenek láb alól”
– írta Wass Albert.
Műveit itthon csak a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban szinte ismeretlen volt.
Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is folyik. Népszerűsége az 1990-es évek végétől az erdélyi mellett a magyarországi olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik. 2005-ben A Nagy Könyv című hazai felmérésben a közönségszavazatok alapján az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét a szavazók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza…
… A magyar sajtóban évekig tartotta magát az a vélekedés, hogy Wass Albert magyar állampolgárságát, többszöri kérvényezése ellenére, haláláig sem kapta vissza, s ez irányú kérelmét a magyar állam rendre elutasította, arra hivatkozva, hogy a Párizs környéki békeszerződések szerint újra automatikusan román állampolgár lett.
2007-ben Simicskó István KDNP-s és Babák Mihály fideszes képviselő arra kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy adjon posztumusz állampolgárságot neki. Azt a választ kapták, hogy ez több okból nem lehetséges, amelyek közül a legfontosabb, hogy Wass 1997-ben már megkapta a magyar állampolgárságot – az író magyar állampolgárként halt meg. Az állampolgárságot igazoló, Wass Albert számára kipostázott dokumentum ugyan csak egy évig volt érvényes – amit az író sérelmesnek tartott –, ám ez csak az igazoló okiratra vonatkozott, magára az állampolgárságra nem.
- augusztus 20-án Wass Albertnek Antall József miniszterelnök előterjesztése alapján Göncz Árpád köztársasági elnök odaítélte a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, amit a következő évben a floridai magyar konzul és Csoóri Sándor adott át neki otthonában.
Összeállította: Péter Arold
