Levélaknázó moly és egyéb kártevők permetezése a kerületben

A kerületi Önkormányzat felhívással fordult Rákosmente lakói felé.

A kerület közterületein a fehérvirágú vadgesztenyefákat levélaknázó moly és egyéb károsítók ellen permeteznek.

A védekezés során a következő környezetkímélő készítményeket alkalmazzák: Mospilan 20 SG rovarölő szer, Topas 100 EC gombaölő szer, Vektafid.

A rovarölő szer segédanyag és Wuxal Super műtrágya. A permetlé a gépjárműveket nem károsítja.

A permetezés várható ideje: 2021. augusztus 17 – 23-ig. (Az idÅ‘járástól függÅ‘en.)

Segítségüket és megértésüket köszönjük!

A levélaknázó molyról

A vadgesztenyelevél-aknázómoly, vagy vadgesztenye-sátorosmoly, (Cameraria ohridella) a valódi lepkék (Glossata) közé sorolt keskeny szárnyú molyfélék (Gracillariidae) családjának egyik, Magyarországon is élő faja.

A makedóniai Ohridi-tó mellől írták le 1986-ban. Mivel a Cameraria minden más faja észak-amerikai, valószínűsíthető, a vadgesztenyelevél-aknázómolyt is onnan hurcolták be. Első leírása óta folyamatosan terjed nyugat és észak felé. Hazánkban először 1993-ban észlelték. Az 1994. évi tömegszaporodása után 1997-re az egész országban elterjedt.
Valószínű, hogy a mediterrán égövben több nemzedéke van, mint hidegebb éghajlaton – Magyarországon egy-egy évben háromszor rajzik. Mivel az egy-egy-generációhoz tartozó hernyók meglehetősen különböző idő múlva bábozódnak be, hazánkban a rajzás szinte az egész nyáron tart. A hernyó aknájában bábozódik be, és az őszi nemzedék hernyói így, báb alakban telelnek át a lehullott levelekben.

Monofág faj, aminek egyetlen tápnövénye a fehér virágú dél-európai vadgesztenye (Aesculus hippocastanum): a többi Aesculus-fajt a lepkék elkerülik. A városi vadgesztenye-fasorok és a parkokban ültetett fák veszélyes kártevője, ami ellen meglehetősen nehéz vegyszerekkel védekezni. Természetes ellenségei, főleg a parazitoid fajok szerepe jelentős lehet, de eddig elégtelennek bizonyult.

Létezik olyan védekezési mód, aminek során permetezés helyett a törzs alsó részébe oltást kap a fa. A bejuttatott vegyszer a szállítószövetekben raktározódik és eljut a levelekbe is, ahol elpusztítja a hernyókat. Ez sokkal hatékonyabb módszer a permetezésnél és a környezetet nem érinti. 3-4 egymás utáni évben történt oltás után több éven át megmarad a vegyszer a fában, így néhány év kimaradhat anélkül, hogy a molyok elszaporodnának. Sajnos a készítményt Magyarországon jelenleg (2018) nem forgalmazzák, korábbi években is engedélyköteles volt a használata.

Köszönjük Wikipedia!

Szponzorált tartalom következik